Psalm 60: Difference between revisions
Line 3: | Line 3: | ||
==Settings by composers== | ==Settings by composers== | ||
*[[Variety, without method (William Billings)|William Billings]] SATB (vv.1-2,4-5,9-12, English BCP, with | *[[Variety, without method (William Billings)|William Billings]] SATB (vv.1-2,4-5,9-12, English BCP, with minor modifications) | ||
*[[O God, thou hast cast us out, Z 36 (Henry Purcell)|Henry Purcell]] SSAATB (vv.1-2,11-12, English BCP) | |||
{{TextAutoList}} | {{TextAutoList}} | ||
==Text and translations== | ==Text and translations== | ||
{{Top}} | {{Top}} |
Revision as of 07:58, 28 June 2016
Table of Psalms << Psalm 60 >> | ||||||||||||||
General information
Settings by composers
- William Billings SATB (vv.1-2,4-5,9-12, English BCP, with minor modifications)
- Henry Purcell SSAATB (vv.1-2,11-12, English BCP)
Other settings possibly not included in the manual list above
- Jan Pieterszoon Sweelinck — Pseaume 60 - O Dieu qui as nous deboutés
Text and translations
Clementine Vulgate (Psalm 59)Latin text1 In finem, pro his qui immutabuntur, in tituli inscriptionem ipsi David, in doctrinam, |
Church of England 1662 Book of Common PrayerEnglish text Unto the end, for them that shall be changed, for the inscription of a title, to David himself, for doctrine, |
Káldi fordítás (59. zsoltár)
Hungarian translation
Végig azoknak, kik át fognak változni,
önmaga Dávid emlékirása tanításúl, mikor fölgyújtotta Szíria Mezopotámiáját és Szóbalt, és Joáb megfordúlt, és az edomitákból a sóaknás völgyben megölt tizenkétezret.
Isten! elvetettél és megrontottál minket; megharagudtál, de könyörűlsz is rajtunk.
Megindítottad a földet és megrendítetted azt; gyógyítsd meg romlásait, mert megmozdúlt.
Kemény dolgokat mutattál a te népednek; a keserűség borával itattál minket.
De jelt adtál a téged félőknek, hogy elfussanak a kézív elől, hogy megszabadúljanak kedvelteid.
Szabadíts meg a te jobbkezeddel és hallgass meg engem.
Az Isten szólott az ő szent helyén: Vigadni fogok és fölosztom Szikemet, és a sátorok völgyét fölmérem.
Enyém Gálaád, és enyém Manasszes, és Efraim fejem erőssége, Júda az én királyom.
Moáb reményem fazeka; Idumeára kinyújtom sarumat; az idegenek meghódolnak nekem.
Ki visz engem az erős városba? Ki visz engem Idumeáig?
Nemde te, Isten! ki minket elvetettél, és nem jösz-e ki, Isten, a mi seregeinkkel?
Segíts ki minket a szorongásból; mert hiábavaló az ember segedelme.
Isten által fejtünk ki majd erőt, és ő megsemmisíti szorongatóinkat.