Psalm 44: Difference between revisions
m (Text replace - "{{Verse|" to "{{Vs|") |
m (Text replace - "{{Vs| }}" to "{{Vs}}") |
||
Line 16: | Line 16: | ||
{{Vs|4}} Nec enim in gladio suo possederunt terram,<br> | {{Vs|4}} Nec enim in gladio suo possederunt terram,<br> | ||
et brachium eorum non salvavit eos: | et brachium eorum non salvavit eos: | ||
{{Vs | {{Vs}} sed dextera tua et brachium tuum, et illuminatio vultus tui,<br> | ||
quoniam complacuisti in eis. | quoniam complacuisti in eis. | ||
{{Vs|5}} Tu es ipsi rex meus et Deus meus, qui mandas salutes Jacob. | {{Vs|5}} Tu es ipsi rex meus et Deus meus, qui mandas salutes Jacob. | ||
Line 40: | Line 40: | ||
{{Vs|21}} Si obliti sumus nomen Dei nostri, et si expandimus manus nostras ad deum alienum, | {{Vs|21}} Si obliti sumus nomen Dei nostri, et si expandimus manus nostras ad deum alienum, | ||
{{Vs|22}} nonne Deus requiret ista? ipse enim novit abscondita cordis. | {{Vs|22}} nonne Deus requiret ista? ipse enim novit abscondita cordis. | ||
{{Vs | {{Vs}} Quoniam propter te mortificamur tota die; aestimati sumus sicut oves occisionis. | ||
{{Vs|23}} Exsurge; quare obdormis, Domine? exsurge, et ne repellas in finem. | {{Vs|23}} Exsurge; quare obdormis, Domine? exsurge, et ne repellas in finem. | ||
{{Vs|24}} Quare faciem tuam avertis? oblivisceris inopiae nostrae et tribulationis nostrae? | {{Vs|24}} Quare faciem tuam avertis? oblivisceris inopiae nostrae et tribulationis nostrae? | ||
Line 48: | Line 48: | ||
===Church of England 1662 ''Book of Common Prayer''=== | ===Church of England 1662 ''Book of Common Prayer''=== | ||
{{Text|English}} | {{Text|English}} | ||
{{Vs | {{Vs}} ''Unto the end, for the sons of Core, to give understanding.'' | ||
{{Vs|1}} We have heard with our ears, O God, our fathers have told us:<br> | {{Vs|1}} We have heard with our ears, O God, our fathers have told us:<br> | ||
what thou hast done in their time of old; | what thou hast done in their time of old; | ||
Line 78: | Line 78: | ||
with the shadow of death. | with the shadow of death. | ||
{{Vs|21}} If we have forgotten the Name of our God, and holden up our hands to any strange god: | {{Vs|21}} If we have forgotten the Name of our God, and holden up our hands to any strange god: | ||
{{Vs | {{Vs}} shall not God search it out? for he knoweth the very secrets of the heart. | ||
{{Vs|22}} For thy sake also are we killed all the day long: and are counted as sheep appointed to be slain. | {{Vs|22}} For thy sake also are we killed all the day long: and are counted as sheep appointed to be slain. | ||
{{Vs|23}} Up, Lord, why sleepest thou: awake, and be not absent from us for ever. | {{Vs|23}} Up, Lord, why sleepest thou: awake, and be not absent from us for ever. |
Revision as of 15:02, 9 April 2015
Table of Psalms << Psalm 44 >> | ||||||||||||||
General information
Settings by composers
See Exsurge quare obdormis for settings of vv.23-24,26 as the introit for Sexagesima.
Text & translations
Clementine Vulgate (Psalm 43) Latin text
1 In finem. Filiis Core ad intellectum.
2 Deus, auribus nostris audivimus, patres nostri annuntiaverunt nobis, |
Church of England 1662 Book of Common Prayer English text
Unto the end, for the sons of Core, to give understanding.
1 We have heard with our ears, O God, our fathers have told us: |
Káldi fordítás (43. zsoltár)
Hungarian translation
Végig Kóre fiainak oktatásúl.
Isten! füleinkkel hallottuk, atyáink adták hirűl nekünk a cselekvényt, melyet cselekedtél az ő napjaikban, a régi napokban.
A te kezed szórta szét a nemzeteket, és átültetted őket; megsanyargattad a népeket, és kiűzted őket.
Mert nem kardjok által bírták a földet, és nem karjok szabadította meg őket, hanem a te jobbod és karod és orczád világossága, mert kedvelted őket.
Te magad vagy az én királyom és Istenem, ki Jákobnak segítséget küldesz.
Teáltalad ellenségeinket szarvakkal ide s tova hányjuk, és a te neved által megvetjük a ránk támadókat.
Mert nem kézijamban bizom, és nem kardom szabadít meg engem:
hanem te szabadítasz meg minket sanyargatóinktól, és megszégyeníted, kik minket gyűlölnek.
Az Istenben dicsekedünk egész nap, és a te nevednek hálát adunk mindörökké.
Most pedig elvetettél és meggyaláztál minket; és nem jösz ki, Isten, a mi seregeinkkel.
Hátratérítettél minket ellenségeink előtt, és a kik gyűlöltek minket, zsákmányoltak magoknak.
Mint az ennivaló juhokat, oda adtál minket, és a nemzetek közé szórtál minket.
Ár nélkül adtad el népedet, és nem volt sokaság eladatásán.
Gyalázatra adtál minket szomszédinknak, csúfra és nevetségre azoknak, kik köröttünk vannak.
Közmondássá tettél minket a pogányoknál, főcsóválásra a népek közé.
Naponkint előttem van gyalázatom, és orczám pirúlása elborít engem,
a szidalmazó és ellenmondó szava miatt, az ellenség és üldöző szine előtt.
Ezek mind ránk jöttek, és mi mégsem feledtünk el téged, és nem cselekedtünk gonoszúl szövetséged ellen.
És nem tért hátra szivünk; és te eltérítetted ösvényinket útadról.
Mert megaláztál minket a nyomorgatás helyén, és a halál árnyéka borított be minket.
Ha elfeledkezünk a mi Istenünk nevéről, és ha kiterjesztjük kezeinket idegen istenhez:
nem veszi-e számon Isten ezeket? miután ő tudja a szivek titkait. Mert éretted öldököltetünk naponkint, és úgy tartatunk, mint a megölni való juhok.
Kelj föl, miért alszol el? Uram! kelj föl és ne vess el mindvégig.
Miért fordítod el orczádat, elfeledkezel szegénységünkről és szorongattatásunkról?
Mert lealáztatott lelkünk a porba; és hasunk a földhöz ragadott.
Kelj föl, Uram! segíts meg minket, és szabadíts meg minket a te nevedért.